Sejtettük, hogy ilyen sima lesz, bár az első 20 percben akár meg is ijedhettünk volna. Jól tartotta magát, többször egyenlített a Halas, amelynek leghíresebb „játékosa" a kispadon foglalt helyet. Éles József, akinek a neve nem is olyan régen még egyet jelentett a veszprémi kézilabdával, edzi ugyanis a „csipkéseket". Dankó Ervin, a hazaiak trénere sokáig, közel 50 percig nem cserélt, nem forgatta fel csapatát, hiába kérték, követelték tőle a szurkolók.

Fotó: Zsoldos Balázs (hnkc.eu)

Már a Magyar Kupa négyes döntőjére gondolva főként kezdőjét szerepeltette, aminek eredményeként az „első" 32 gólt hatan, Kudor, Koroknai, Tamás (ráadásul ő harmadik 2 perces büntetése miatt hamarabb kivált a játékból), Sopronyi, Fülöp és Wolf szerezte. A 33. találatot „kakukktojásként" Gaál jegyezte. Bár már volt 18 gólos (35–17), és lehetett volna akár 20 is a különbség – azért ne legyünk telhetetlenek! –, végül tizenöttel, 37–22-re nyert a HNKC. A publikum látványos megoldásokat, bombagólokat – Wolf még talpról is sikeresen tüzelt –, szép figurákat láthatott. A két csapat közötti sebesség- és tudáskülönbséget nem is tükrözi hűen a végeredmény.

Forrás: Imre Péter (delmagyar.hu)